Az idei időjárás sajnos nem segítette az általunk kézzel vetett kalászos növekedését.  Mivel nagyon kevés csapadék volt a területen, ezért a tavalyi évben a Szegedi Gabonakutató Intézménynél tapasztalt előzetes vizsgálatok eredményeitől jóval elmaradt a zab fejlődése. Azonban ez sem tarthatott vissza minket attól, hogy befejezzük azt, amit elkezdtünk, és megvalósítsuk az általunk kitűzött célt.

Ezért heti rendszerességgel jártunk ki Békéscsabán a Magyar utcában található területre mintavételezés miatt, annak érdekében, hogy a növény fejlődésének megfelelő pontján arathassuk le a szívószálnak valót.

A zab aratási idejéhez érve, az első ilyen alkalomra mindenféle kézi szerszámmal készültünk, hiszen ez volt az első eset, hogy ilyen feladatra vállalkoztunk. Így még mi sem tudhattuk biztosan, melyik módszer lesz a legeredményesebb. A területre kiérve, a telekre besétálva már látszódott, hogy az aszály miatt a termés egy része sajnos nem felel meg az általunk állított feltételeknek. Emellett a korábbi napok nagy széllel járó időjárása elfektette a magasra nőtt zab egy részét, aminél fogva nem tudtuk megfelelően levágni a gabonaszálakat.

Végül úgy döntöttünk, hogy „láncot” alkotva egymás mellett kezdjük el a zab levágását és feldolgozását. Ezzel egyidőben két Patrióta társunk kifejezetten a legegészségesebb szálakat kereste és gyűjtötte össze a telek teljes területén. Erőfeszítéseink eredményeképpen végül sikerült levágni és feldolgozni elegendő mennyiséget ahhoz, hogy a projekt utolsó fázisához érve elkezdhessük megvalósítani kitűzött céljainkat.

Az elkövetkező időszakban egy békéscsabai, szintén fiatal lokálpatrióta barátunk segítségével laboratóriumban vizsgáljuk a szívószálakat annak érdekében, hogy minden kétséget kizáróan élelmiszerbiztonsági szempontból is kiváló és kifogásolhatatlan legyen az elkészülő termék.

A laboratóriumi eredményekről és a folyamatosan kibontakozó együttműködésekről fog szólni a következő írásunk.